Mindjárt pár kérdéssel indítok. Nagyanyáink idején is volt vírus, volt megbetegedés? Igen, volt. Azokban az időkben voltak kémiailag előállított fertőtlenítőszerek vagy tisztítószerek? Nem, nem voltak. Abban az időben is voltak, akik meggyógyultak, vagy épp meghaltak egy-egy vírus által kapott betegségben? Igen.

Akkor most mi a különbség az akkori és a mostani vírusok között?

Szerintem csupán csak annyi, hogy a világ túl sterillé vált, ezzel együtt az ökoszisztéma is borult ezerrel, és ezáltal a vírusuk is életképesebbek és ellenállóbbak lettek.

Mai tudásunk szerint testünkben egy élő, összefüggő ökoszisztéma él együtt a saját sejtjeinkkel, és a mikrobák ezrei mind beletartoznak ebbe a halmazba: baktériumok, vírusok, gombák. Születésünkkor steril és stabil immunrendszerrel „indulunk”, tehát nagyon fontos kérdés, hogy mi történik az évek alatt. Minden, amit eszünk és minden, amivel kapcsolatba kerülünk, mind az immunrendszeredet építi vagy rombolja. Tehát amivel érintkezel, amit használsz, amit megeszel, az vagy erősíti, vagy gyengíti az immunrendszeredet.

Ha olyan környezetben nősz fel, ahol gyengék a higiéniás körülmények, az immunrendszered ellenállóbb lesz, és kisebb a valószínűsége az allergia, a gyulladásos bélbetegségek, és a vírusok kialakulásának. Annak az embernek az immunrendszer erősebben, aktívabban működik, aki „szennyes”, nem állandóan fertőtlenített környezetben él, hiszen mikrobái már több kórokozóval találkoztak, így volt ideje „felvértezni magát”. Tehát nem hiába mondta anno idején nagyapád, hogy nyugodtan edd meg a földről szedett epret még akkor is, ha épp az földes volt. (Persze tudom, hogy ma már a sok vegyszer miatt nem lehet megenni az epret mosatlanul 🙂 ) Amíg a szervezetünkben fennáll a biológiai sokféleség, az egészség is garantált. Amikor a sokféleség csökken, vagyis egy agyon takarított és fertőtlenített helyen élsz, akkor ezek a baktériumok-törzsek túlnövekednek és a termelt toxinjaikkal súlyos problémákat okoznak, vagyis gyengítik az immunrendszert.

Tiszta konyha, csillogó edények, makulátlan fürdőszoba, baktériummentes mellékhelyiség, fényesen csillogó bútorok, műillatú mosott ruhák… de milyen áron?

Reklámok százai hirdetik a jobbnál jobbnak kikiáltott különféle tisztító-, fertőtlenítő-, mosogató-, és mosószereket, a lehetséges „mellékhatásokról” azonban hallgatnak.

Bár a kemikáliák otthonunkat ragyogóvá teszik, és elvileg elpusztítják a kórokozókat, de közben pedig károsítják az egészségünket, gyengítik az immunrendszerünket, és nem mellékesen szennyezik a környezetet.

Mi van benne?

A legtöbb fertőtlenítő- és tisztítószer maró hatású hipót tartalmazmelynek gőze belélegezve irritálja szemünket, torkunkat, orrunkat, hosszú távú használat mellett akár tüdőnk sérülésére is számíthatunk. Ráadásul, ha a hipó savval keveredik (például ha az erősebb hatás reményében vízkőoldóval megspékelve használjuk) mérgező klórgáz keletkezik, mely belélegezve erősen károsítja a tüdőt és a nyálkahártyát. A hipó veszélyeiről már írtam, ezért most erre nem térek ki részletesen. Sok tisztítószer tartalmaz erősen mérgező formaldehidet, fenolt, krezolt, melyek belélegezve rosszullétet, fejfájást okozhatnak, ráadásul potenciális rákkeltő anyagok. Antibakteriális hatása miatt előszeretettel alkalmazzák a triklozánt a különféle fertőtlenítő- és tisztítószerekben (sőt, még egyes fogkrémekben és tusfürdőkben is megtalálható!) mely allergén, valamint vese- és májkárosító hatású. Mivel erős baktérium- és gombaölő, a rossz mikroorganizmusok mellett a jókat is kiirtja, ráadásul folyamatos használata egyre inkább ellenálló baktériumtörzsek kialakulását eredményezheti.

A steril tisztaság idealizált képét csak a média hiteti el velünk, ezért nagy hévvel vesszük az agyonreklámozott termékeket, és mérgezzük vele a világot és magunkat is. A túlzott sterilitás azonban nem egészséges. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor menj vissza az írásom elejére, és olvasd el még egyszer.

Egyrészt a folyamatos, erőteljes fertőtlenítés hatására a kórokozók egyre ellenállóbbá válhatnak, másrészt a túlságosan steril környezet hatására immunrendszerünk gyakorlatilag „elfelejti” a feladatát, egyenes utat engedve a különféle allergiás és vírusos megbetegedéseknek.

Tehát egyszerűen megfogalmazva, a túlzott fertőtlenítés és tisztítószer használat nagymértékben gyengíti az immunrendszerünket, és ezáltal nagyobb esélyünk van a vírusok megnyerésére.

Ezzel nem azt szeretném mondani, hogy ne takarítsunk, és éljünk ezután koszban és mocsokban, hanem csupán arra akarom felhívni a figyelmet, hogy felejtsük már el végre a hipót, és más kémiai szerekkel teli tisztítószereket, és ne fertőtlenítsünk velük agyba-főbe. Még akkor sem, ha épp egy vírusos időszakban vagyunk. Egyszerűen gondolkodj nagyanyád fejével, és térj át olyan megoldásokra és szerekre, amik egészségre és környezetre egyaránt ártalmatlanok, és nem gyengítik az immunrendszeredet.

 

Vírusmentes övezet mellékhatások nélkül

A vírusok cseppfertőzéssel terjednek. (és most szándékosan nem azt írtam, hogy koronavírus, mert valójában minden vírus ellen csak egy jól működő immunrendszer tudja felvenni a harcot) A vírus a fertőzött szervezetből legkönnyebben köhögéssel és tüsszentéssel kerül a levegőbe, amit mások belélegezhetnek. Köhögéskor és tüsszentéskor az a veszélyes, hogy ha a tenyérbe került kórokozókat nem mossák le, azok a tenyéren maradva tovább élnek, és rákerülnek azokra a tárgyakra, amelyekhez ezek után hozzáér az ember. Közösségi helyeken, például tömegközlekedésen, ahol óránként több százan is megfoghatnak egy kapaszkodót, a fertőzésveszély így sokszorosára emelkedik.

A kézmosás fontosságát a társadalom már kora gyermekkorban beépíti az általános higiéniába, és felnőttkorra egy mindenki számára elérhető és banálisnak látszó mindennapos szokássá válik. Legalábbis azzá kellene váljon, de sajnos itt még nem tart a társadalmunk.

Vajon miért lehet hatékony egy ennyire fapados megoldás, mint a szappanos kézmosás, egy vírusosos fertőződés megelőzésében?

Ennek a legegyszerűbb magyarázata az, hogy a szappan kémiai összetétele növeli az emberi bőr síkosságát, tehát a kórokozók nem tudnak a kezünkön, a bőrünkön hosszú ideig vendégeskedni. Ezért fontos a vírusos időszakokban a szokatlanul sokszori kézmosás. De alapjában véve vírusos időszakokon kívül is azt tanácsolom, hogy inkább a jó öreg szappan és víz mellett döntsél, ha fertőtleníteni akarod magad. És persze az sem mellékes, hogy egy kézmosással abszolút nem gyengíted az immunrendszeredet.

A vírusos időszakban is a túlzott fertőtlenítő- és tisztítószer használat káros az immunrendszerre, ezért ahelyett hogy most elrohannál a boltba és mindenféle „hiperszuper” tisztítószert és fertőtlenítőt vásárolnál meg, inkább néhány egyszerű higiéniás szabály betartását javaslom.

Moss gyakran kezet, lehetőleg szappanos vízzel, vagy legalább 60 százalék alkoholtartalmú kézfertőtlenítővel! Attól se rettenj vissza, hogy ecetet cseppents bele a folyékony szappan flakonjába. De egy egyszerű, vékony pamutkesztyű viselése az otthonodon kívül is nagyszerű megoldás lehet. Ciki vagy nem ciki, én mostanában mindig egy ilyen kesztyűvel a kezemen indulok el otthonról, hiszen nem tudom, hogy az a bizonyos „nagyfokú fertőtlenítés” közhelyeken és tömegközlekedésen, amiről a média ír, vajon mennyire szabályos, és kémiai anyag mentes.

Fontos az is, hogy fordíts fokozott figyelmet immunrendszered erősítésére.

Vagyis szellőztess gyakran, mozogj rendszeresen a szabadban, és természetes vitaminok bevitelével erősítsd az immunrendszered. Tüsszentés és köhögés esetén használj papír vagy mosható zsebkendőt, de a papírzsebkendőt azonnal dobd ki a szemetesbe, a moshatót pedig rakd a szennyesbe, és ezek után ismét alaposan moss kezet. Lázas betegekkel lehetőség szerint kerüld az érintkezés minden formáját. A megszokott érintkezési, üdvözlési formákat, például a kézfogást, a puszit, a baráti ölelést tanácsos mellőzni. Jaj de örültem volna ennek gyerekkoromban. Akkor még nagyon erőltették a rokonokkal való puszilkodást. Bezzeg, ha tudták volna a vírusok titkait, akkor biztosan nem hisztinek titulálták volna a puszi elleni lázadásomat.

Amikor a konyhában tevékenykedünk, akkor érdemes odafigyelni arra, hogy ne fogyasszunk nyers vagy nem megfelelően hőkezelt, állati eredetű élelmiszereket, a zöldséget és a gyümölcsöt is mossuk meg alaposan. De szerintem ez már minden háziasszony életében alap dolog.

Takarításhoz és fertőtlenítéshez NE használjunk olyan tisztítószert vagy fertőtlenítőt, ami tele van mérgező és káros anyaggal, így a hipót, ami miatt ez a cikk megszületett felejtsük el. De ne csak most, hanem egész életünkre. Illetve a fertőtlenítést sem kell túlzásba vinni, és ötpercenként újból és újból megismételni. Alap esetben elég, ha a heti takarítást becsülettel és alaposan megcsinálod, a vírusok tombolása idején pedig a napi takarításra kell egy kicsit jobban koncentrálnod.

Ha bírod az ecet szagát, akkor használd nyugodtan minden helyiségben.

Ha nem bírod az erős szagát, akkor próbáld ki a szódabikarbónát, citromlevet, citromsavat. Ezek mind kiváló fertőtlenítő és vírusölő hatással bírnak, és ráadásul sem rád, sem az immunrendszeredre, és a környezetre sem károsak.  A takarításhoz használt vízhez öntsd hozzá, és már mehet is a sikamika. De ruhák mosásához is nyugodtan rakhatod a mosógépbe. Arra azért vigyázz, hogy ne vidd túlzásba az adagolásukat, hiszen a sav maró hatással bír, így a mosógéped belsejét egy idő után roncsolja. Tehát mint mindennel, ezzel is bánj mértékkel.  De ma már léteznek teljesen kémiai anyagoktól mentes, vagy növényi alapanyagból készített tisztítószerek, így azokat is nyugodt szívvel használhatod.

Nem fogom tovább ragozni, és nem akarom rád erőltetni azt a meggyőződésemet, hogy aki hipót vagy más káros tisztítószert használ, az öngyilkosságot követ el maga és a családtagjai ellen. Még akkor is, ha ez az öngyilkossági kísérelt hosszú kimenetelű. Elvileg Te is felelősségteljes felnőtt vagy, aki el tudja dönteni azt, hogy mi a jó neki, és mi az, amitől távol tartja magát. Így a takarítás, a fertőtlenítés és a tisztítószerek megítélésében is tudom, hogy jó döntést fogsz hozni. Még most is, ebben a vírusokkal teli időszakban.

Rendre Fel!