Több cikket olvastam mostanában, amely arról szólt, hogy a külföldi nők, amikor Magyarországra látogatnak, elcsodálkoznak azon, hogy nálunk még mennyire “konzervatív” a női-férfi szerepkör a háztartásban. Szerintük nálunk egyenlőtlen még mindig például a háztartási munka megosztása, és hogy a magyar nő még mindig úgy érzi, hogy neki kell/kellene ezt mindenáron megcsinálnia. Vagyis a háziasszony szerepe a nőé.
Ezt én is megtapasztaltam Németországban. Mármint azt, hogy a magyar háztartásokban még mennyire szélesen elkülönül a női-férfi szerepkör, a német családokban pedig már ez nem annyira jellemző.
A magyar anyák például addig mosnak/főznek a gyerekeikre, amíg az otthon lakik, míg Németországban, ha betöltik a 18. életévüket már magukra kénytelenek mosni/főzni akkor is, ha még otthon élnek. De országon belül is hatalmas különbségek vannak. Amíg Budapesten és környékén teljesen természetes, hogy takarítónője van egy családnak, úgy vidéken ez már nem annyira elfogadott.
Lehetséges, hogy a mi felfogásunk valóban elmaradott a nyugati világhoz képest? Hogy mi, nők még mindig úgy lettünk nevelve, hogy kiszolgáljuk a férfiakat, s nekik “csak” a munkával kell foglalkozni?
Kényes téma
Aki ezt a témát előveszi, és elkezdi boncolgatni, az biztos, hogy nagy vitát indít el. Akár a férfiak, akár a nők oldaláról közelítjük meg ezt a kérdést, mindenki másképp látja, másképp értékeli, és másképp vélekedik róla. Ezért arra kérek mindenkit, úgy olvassa ezt az írásomat, hogy nem szándékom senkit sem megbántani, és senkit sem elítélni. Akinek nem inge, ne vegye magára, de a háziasszony szerepköréről érdemes beszélni, és elgondolkodni róla. És hát ki beszéljen róla, ha nem én!
Apa dolgozik, anya főz
Kezdjük mindjárt a kisgyerekkornál, vagyis inkább a születés pillanatánál. Ha kislány, akkor rózsaszín, ha kisfiú, akkor kék ruhát illik rá adni. Így már amikor megszületünk, elkezdődik a szerepek kiosztása. De nézzük az ünnepeket. Míg a fiúk autót kapnak karácsonyra, addig a kislányok játék porszívót.
Látod? Már egészen kicsi korban felosztjuk a szerepeket. A kisfiú játszik az autóival, amíg a kislány porszívózik. Nincs ezzel egyébként baj addig, amíg valóban ez az igény a kislány és a kisfiú részéről is. Azonban elég gyakran találkoztam olyan esettel is, amikor a kislány autót, a kisfiú pedig babát kért ajándékba, de nem kapta meg a szülőktől. A válasz ezekre a kívánságokra az volt, hogy egy lánynak nem állnak jól az autók, és egy fiú ne akarjon babákkal játszani. Így aztán szép lassan beletörődik a kislány és a kisfiú is abba, hogy neki csak az autó, vagy épp a porszívó jár.
Lépjünk egy nagyot, és nézzük meg, hogy milyen véleményük van a női és férfi szerepekről a fiatalabb és az idősebb korosztálynak. Nem meglepő, hogy igencsak különbözik a két korosztály véleménye egymástól. A 45 év feletti korosztályt még teljes mértékben úgy nevelték, hogy a nő dolga a család gondozása és a háztartás ellátása, a férfiaké a pénzkeresés. Ez a korosztály nagyjából még ma is ezen elvek alapján él, és vezeti a háztartását.
A fiatalabb korosztály ezeket az elveket már gyakran elutasítja, és fellázad ellenük. Megpróbálnak másképp élni, megpróbálják másképp vezetni a saját háztartásukat, de a háttérben mindig lesben áll az anya és az anyós. Akik azért mindig figyelmeztetik a leánygyermeket arra, hogy mi is a nő kötelessége.
Munkamegosztás a családban
Alapjában véve azzal egyetértek, hogy ha a nő otthon van, ne várja el a párjától, hogy nekiálljon főzni akkor, amikor késő este beesik az ajtón. De ha a férfi kedvet érez e tevékenység elvégzésre, akkor azért hagyjuk nyugodtan kibontakozni. Azzal viszont már nem értek egyet, hogy a nőnek kötelességből kell főznie.
Mi van akkor, ha a nő és a férfi is ugyanannyi óraszámban dolgozik, és egyszerre esnek be az ajtón? Ebbe az esetben kié a háziasszony szerep?
Mindkét félnek ki kellene venni a szerepet a háztartásból? Szerintem igen! Amíg a nő elkészíti a vacsorát, addig a férfi nyugodtan elmosogathat, és vigyázhat a gyerekre. Vagy fordítva. A férfi főz, a nő vigyáz a gyerekre. De általában ez nem így szokott zajlani egy családban.
Kinek ismerős a szituáció?
A férj hazaér munkából, kivesz a hűtőből egy üveg sört, vagy netán tölt magának egy pohár bort, és leül a fotelbe tévét nézni, vagy újságot olvasni. Eközben a feleség vacsorát készít, elmosogat, megfürdeti és lefekteti a gyerekeket, elindítja a mosógépet stb.
A férj néha megkérdezi: Segítsek valamit Szívem? A feleség válasza: Á, nem kell! Te csak pihenj Drágám!
Magában pedig mérgelődik, hogy neki semmire sincs ideje. Pedig csak egy berögzült (rossz) gondolatmenetet (nevezetesen, hogy egy nőnek kötelessége a háztartásban helyt állni és mindent megcsinálni) kellene a nőnek átértékelnie magában.
Aztán eljön az este, és a férj és a feleség ágyba bújik. A férj kipihenten szeretne egy kis intim életet élni, a feleségnek pedig ehhez semmi kedve. Ugye nem csodálkozunk azon, ha a férfinek este még van kedve és ereje a szexhez, de a nőnek nincs? Hiszen a férfi kipihente magát, a nő pedig már hulla. És most itt ismétlem magam. Akinek nem inge, nem vegye magára!
Káoszmentesítés az otthonodban napi 30 perc takarítással
Előfordulhat, hogy úgy érzed, neked ez nem fog menni, mert hatalmas káosz van körülötted. Ne aggódj! Nem veled van a probléma és nem vagy ezzel az érzéssel egyedül.
Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a káosz a rutinok kialakításával felülírható, aztán pár nap után rádöbbennek arra, hogy még sem. Így ha most te azt érzed, hogy neked ez nem fog menni, akkor azt javaslom, hogy kezdj az otthonod káoszmentesítésével. Ez olyan eredményt fog produkálni, amitől hatalmas motivációt kapsz, és utána pikk-pakk ki tudod alakítani azt a takarítási rutint, amit rendszeresen és eredményesen tudsz működtetni az otthonodban. Ebben a káoszmentesítésben is tudok segíteni, ha szeretnéd. Kattints a gombra és már kezdhetjük is!
Mi lenne a megoldás?
Az lenne a megoldás ebben a szituációban, hogy mindkét fél egyformán szerepet vállal a háztartásból. Vagyis mindkétten betöltik a háziasszony szerepkörét, de más-más időpontban. Ehhez az kell/kellene, hogy a nő felülírja a fejében az a berögzült, örökölt tévhitet, hogy a nőnek mindenhol helyt kell állni, mindent neki kell megcsinálni, elintézni, megoldani. Nem mellékesen, pedig a pasinak át kellene írnia azt a szituációt, amikor meghallja azt a mondatot, hogy „Nem kell segítened Drágám, te csak pihenj”. Ilyenkor annak ellenére álljon fel a fotelből, hogy a felesége nem ezt mondta, és vegyen részt az esti háztartási rituáléban.
Van egy másfajta élethelyzet is. Amikor a férfi sokkal többet dolgozik a nőnél, vagy a nő „csak” otthon van. Direkt írtam időzőjelbe a csak szót, hiszen ha egy nő otthon van, attól ő még rengeteget dolgozik. Ebben az esetben viszont természetes, hogy a nő kénytelen több szerepet vállalni a háztartásban. A háziasszony szerepkör mellett több feladat megoldása is az ő feladatlistáján sorakozik.
Bármelyik szituációt nézzük, egyetlen egy titka van mindegyiknek. Ez pedig a megfelelő kommunikáció és a szituációhoz való hozzáállás kérdése. Az viszont tény, hogy ha a férfiak alapból elvárják azt, hogy a nő házitündér legyen, akkor nem férfiként élik az életüket, hanem gyerekként, és így már eleve kudarcra van ítélve az a házasság. Vagyis ahol a háziasszony szerepe egy félnek van kiosztva, ott nem beszélhetünk szeretetben és tiszteletben gazdag párkapcsolatról.
A választás szabadsága
Egy nő lényegében a nap 24 órájában dolgozik még akkor is, ha „csak” otthon van. A háztartást ő vezeti, és egy háztartás sosem pihen. Persze vannak olyan nők, akik ezt nagyon szeretik, és valóban arra születtek, hogy házitündérek legyenek. Ez teljesen rendben van. De ha valaki nem akar „csak” háziasszony lenni, és nem is szereti ezt a szerepet, akkor joga van ahhoz, hogy ezt levetkőzze, elhagyja. Mert azért valljuk be, hogy bizony vannak, akik nem szeretnek főzni, vasalni, mosni, takarítani, de attól még tiszta és rendezett háztartást vezetnek, mint háziasszony, csak épp segítséggel.
Például én imádok mosni és vasalni, sütni, de főzni nem. Ezért mi gyakran rendelünk menüt, vagy már előre szólok a férjemnek, hogy ma ővé a konyha. Lehet, hogy ezért a mondatomért most sokan megköveznének, de hát ha már a női és férfi szerepekről írok, akkor nehogy már éppen én ne valljak színt!
Egy párválasztásnál a férfi általában az anyját keresi a szeretett nőben. Vagyis a férfiak elvárják a nőtől, hogy egyedül is megálljon a lábán, hiszen anya is mindent megcsinált. Első körben attól is nagyon meg tudnak ijedni a férfiak, hogy mostantól nekik kell gondoskodniuk a nőről. Miért? Azért mert eddig a férfiról az anyja gondoskodott, így ez most egy teljesen úgy élethelyzet. Az a gondolat, hogy gondoskodjanak egy nőről eléggé riasztó tud lenni egyik másik férfinak.
Persze a mai világban egy nő legyen önálló, de ez éppúgy a férfitól is elvárható, vagyis elvárható lenne. Tény, hogy a nők talán jobban értenek a háztartáshoz, vagy a vérünkben van, hiszen évezredek óta a háziasszony szerepkörében élünk. Azonban egy férfinak is tudnia kellene, hogy hol kell bekapcsolni a mosogatógépet, vagy hogyan működik a vasaló.
Nem kötelesség!
Annak ellenére, hogy nekünk nőknek a vérünkben van a háztartásvezetés, nekünk az esne jól, ha nem kötelességnek kellene éreznünk, hanem szabadon választhatónak.
Szívesen gondoskodunk fiainkról, férjeinkről, de nem azért, mert ezt a világ elvárja tőlünk, vagy nem azért, mert születésünk óta hordozzuk a kötelesség bélyegét. Ha valamit ráerőltetnek az emberre a társadalmi elvárások, akkor azt senki sem csinálja szívesen. Mi nők sem! De ha mi magunk választjuk ki azt, hogy mit és mikor szeretnénk elvégezni, mit szervezünk ki az életünkből, és ha senki nem várja el tőlünk a házitündér szerepét, akkor nem csak a mi életünk lesz örömtelibb, hanem a férfié is. Így már esténként a szex is beleférne az esti programba még akkor is, ha fáradtan zárjuk le nőként a napunkat.
A női szerepnek manapság valóban nem könnyű megfelelni. A tradicionális háziasszony szerepkör és az ezzel járól feladatoknak való megfelelés, napjainkban is elvárt a dolgozó nőktől. A házimunka az emberek fejében nem a munka, hanem a NŐI munka fogalmával azonos. Ez a szemlélet különösen jellemző a magyar társadalomra, a magyar családokra. És ezt akárhonnan is nézem, egyenlőtlenséget jelent a nők és férfiak között még családon belül is.
A legjobb megoldás az lenne, ha a háztartásvezetésből minden családtag egyformán kivenné a részét úgy, hogy közben mindenki figyelembe venné a másik elfoglaltságait, munkáját vagy épp az énidőt. Ha ehhez a szemléletmódhoz a kiszervezés lehetőségét maximálisan hozzátesszük még, vagyis teljes mérktékben kihasználjuk, akkor az a nézőpont, miszerint a nő mindent elbír a hátán máris felülíródott. Tudom, hogy ezen még nagyon sokat kell dolgozni, és elsősorban a berögzült szülői mintákat kell felülírni. Ahogy minden változáshoz idő kell, úgy ehhez is. De ha megtesszük az első lépést, akkor utána már a következő jön magától.
Oberling Léna, szelektálás és takarítás szakértője, tisztaságkritikus vagyok
Több évtizedes takarítási tapasztalatommal szeretném levenni a takarítás terhét a válladról, akár te végzed ezt a feladatot, akár kiszervezed. Kattints ide, ha szeretnél jobban megismerni.