A halogatás okai

A halogatás okai

A halogatás egy olyan emberi tulajdonság, ami alapban bennünk van, és ami hasznos is akkor, amikor a munka jellege követel némi megfontolást, ötletek gyűjtögetését, gondolkodási időt. Ilyen feladatok lehetnek a kreatív feladatok, amiket ritkán oldunk meg azonnal. Külső szemlélő számára ez is halogatás. Itt azonban ez a viselkedés elfogadott, és segíti az eredményességet.

Ha azonban azt látjuk, hogy az illetőt elborítja a munka, és egyik tevékenység sem hoz eredményt, egyik feladattól a másikra ugrál, több mindenbe belekap, de nem fejezi be, ez már olyan halogatás, amely akadályozza a hatékonyságot, nehézzé teszi az együttműködést, és valószínűleg sosem lesz belőle eredmény, sosem lesz elvégezve a feladat. Vagy legalábbis hosszú idő telik el a feladat megkezdésétől a befejezésig.

Mit is jelent a halogatás?

Kényszer arra, hogy az épp aktuális feladatok elkezdését a lehető legtávolabbi időpontra halasszuk, vagy megmagyarázzuk, hogy miért nem kezdünk neki. Ha a halogatás kialakulásának okát keressük, akkor rábukkanhatunk olyan magyarázatokra is, amelyek a halogatás kapcsolatát más területekkel, például a képesség, az énkép és önértékelés, az érzelmi állapotok és a teljesítmény jellegzetességeivel vetik egybe.

A legtöbb motivációs elmélet leírja, hogy a motiváció elengedhetetlen annak az érdekében, hogy pozitív eredmény jöjjön létre. A motiváció a teljesítményt, az elégedettséget, és a személyek tettre készségét aktívan befolyásolja. Ha egy ember motivált, akkor az általa végzett tevékenység is nagyon gyorsan és eredményesen végződik.

Viszont a motiváció témakörével kapcsolatban ritkán kerül fókuszba az, miért nem csinálnak az emberek semmit, és hogyan próbálják meg elkerülni az eredményeket. Pedig a halogatás is egyfajta motiváció. A halogatást úgy is meg lehet közelíteni, mint egy folyamatábrát arra vonatkozólag, hogy hogyan motiváltak az emberek arra, hogy ne csináljanak semmit. Hogyan kerülik el a feladat elvégzést, ahelyett hogy elkezdenék, vagy netán el is végezzék a feladataikat.  

Miért halogatunk?

Ha halogatjuk a feladatot, annak az az oka, hogy tartunk a feladattól, és tartunk annak az eredményétől. Úgy véljük, hogy a feladat elvégzése meghaladja a tudásunkat, nem vagyunk rá alkalmasak, és nem készültünk fel rá eléggé. A halogató magatartásban az illető alapjában véve negatív eredményt vár, amely nyugtalanságot, szorongást, idegességet okoz. Ha elkerüljük a feladat elvégzését, akkor egy időre megkönnyebbülést és nyugalmat érzünk. A fontosság érzésének, vagy az érdeklődésnek a hiánya ugyanilyen halogató magatartást vált ki. A negatív érzelmek, amelyek a feladat elvégzésének folyamatához köthetőek, a szorongás az eredmény miatt, aggodalom mások reakciói miatt, amit a munkánkra és annak eredményére adnak, mind okai lehetnek a halogatásnak.

 

Takarítás kívül-belül női klub

ahol gondozzuk az otthonodat, ápoljuk a lelkedet

Magyarország egyetlen olyan női közössége, ahol mindent megtalálsz, amire egy tiszta és rendezett otthonhoz a mai világban szükséged lehet fizikai és lelki síkon.

Egy módszer, ahol tyúklépésben haladunk a káosztól a rendig és tisztaságig.

Gyere, és csatlakozz a Takarítás kívül-belül női klubhoz, és legyen élmény, legyen öröm számodra is a szelektálás és takarítás az otthonodban és az életedben egyaránt!

Azonban több fajta halogatótípus is létezik. Van, aki elérhetetlenül magas mércét állít maga elé. Ő a maximalista. Aki csak a tökéletes munkát adja ki a kezéből, így szinte ki kell tépni azt onnan, hogy végre lássuk, mi is az. Ha pedig úgy érzi, hogy nincs kész 100%-ban, akkor nincs az az Isten, aki miatt kiadná a kezéből a számára félkész munkát. Ugyanúgy halogat az a személy is, aki úgy érzi, hogy a feladat elborítja, vagy számára ez a mennyiség kezelhetetlen. Ő a lázadó, és gyakran két végén égeti a gyertyát. Ez a két típus két teljesen különböző csoport. A külső szemlélő mégis azt látja, a munka nem készül el, a személy elkésik, nem fejezi be, eredménytelen, és állandóan halogat.

A halogatás következménye

A következmények, mint ahogy a halogatás okai, és típusai is, többfélék lehetnek. Az elhalasztott, ide-oda tologatott feladatok által érzett nyomás, szorongást, nyugtalanságot okoz, vagy időleges megnyugvást. A halasztás következménye, hogy nem érezzük a tevékenység elvégzésének közvetlen fenyegetését, hiszen úgy döntöttünk nem most kell megcsinálni. Tehát nem azt mondtuk ki, hogy soha nem fogjuk megcsinálni, hanem „csak” azt, hogy nem most. Nem azonnal. Majd később. Ezekkel a kijelentésekkel adtunk magunknak időt, ami pillanatnyi felmentést is hozhat számunkra. Előfordul velünk az is, hogy az első ránézésre unalmas feladat hirtelen valamiért izgalmas lesz. Ezért gyorsan elvégezzük, és ezzel hatékonyak leszünk. Van, amikor ez valóban sikerül, és valóban egy unalmas feladatból izgalmas kihívás bontakozik ki. De ez nem átlagos és nem mindennapos. Ha egy feladat elvégzésének időpontját folyamatosan arrébb csúsztatjuk, azt akármelyik oldalról is nézzük, az halogatás. 

Az is előfordul azonban, hogy egy unalmas, nem szeretett feladat elvégzésre kevés időnk van, de mi ennek ellenére nekifogunk. Az rendelkezésünkre álló idő végére persze nem sikerül eredményt elérnünk, és ezzel fel is mentjük magunkat a következő feladat alól. Hiszen nincs rá időnk, mert most sem sikerült. Vagyis a képtelen vállalás miatt ismét a halogató énünk kerekedik felül, mondván azt, hogy hát én megpróbáltam.

Fontos kérdés az is, hogy milyen hatással van a halogatásunk másokra? Mennyire teszi nehézzé mások életét a mi halogatásunk?

A közös célok elérését gyakran megnehezíti egy állandóan halogató családtag. Mivel a halogatás hátterében gyakran a motiváció hiánya van, ezért ezekben az esetekben nagy hatása van a külső motiválásnak, a szigorú kontrollnak.

Hogyan lehet a halogatást túlélni vagy legyőzni?

Az akaraterő és az önkontroll hiánya az alapja a halogatásnak. Így a válasz a fenti kérdésre az, hogy fejlesszük, eddzük az akaraterönket, és minden felett alkalmazzunk kontrollt. Igen, ezt így nagyon egyszerű leírni, de ez nem könnyű, és egyszerűen kivitelezhető feladat. Első lépésként a halogatónak kell felismerni azt, hogy ő halogató, és el kell döntenie, hogy ezen változtatni akar. Második lépésként ehhez a változáshoz egy segítőt kell keresnie, aki megfelelő akaraterővel és önkontrollal rendelkezik, hiszen ennek a segítőnek kell a főnök szerepét teljes egészében felvenni.

A halogatás ugyanolyan rossz szokás, mint mondjuk a nassolás, de kellő önfegyelemmel és önkontrollal le lehet róla szokni. Ha pedig úgy érzed, hogy egyedül nem megy, akkor minél hamarabb keress egy segítőt magad mellé, és minél hamarabb kezdd el a változtatást.

Személyre szabott tanácsadás

„csak rád koncentrálok” figyelemmel, rögtön alkalmazható és eredményt produkáló tanácsokkal.

Ha azt szeretnéd, hogy közvetlenül segítsek neked a halogatás szokásának száműzésében, akkor kattints a lenti gombra és foglalj időpontot az ingyenes 30 perces onilne tanácsadásomra.

A tanácsadáson átbeszéljük, hogyan és mivel tudnék a legjobban hozzájárulni a célod eléréséhez. Bátran keress, ha úgy érzed, elakadtál az otthonod gondozásában.

Diderot hatás: miért vásárolunk felesleges dolgokat?

Diderot hatás: miért vásárolunk felesleges dolgokat?

Miért vásárolunk több holmit, mint amire szükségünk van? Miféle gondolkodásmód, élethelyzet kényszeríti az embereket arra, hogy pénzt adjanak olyasmire, amire nincs is feltétlenül szükségük? Miért gondoljuk azt, hogy ha valamiből több van az otthonunkban, akkor attól jobb lesz nekünk, boldogabbak, szebbek, csinosabbak, okosabbak leszünk? Vajon a Diderot hatás minket is fenyeget?

A mai ember logikája szerint a dolgok birtoklása biztonságot ad. Ebből kifolyólag sok holmi felhalmozásával még több biztonságra tudunk szert tenni. (Sok cipő, ruha, napszemüveg, táska, elektromos kütyük stb,) Aztán a vásárlási körútjaink után rájövünk, hogy nem a biztonság érzése kerít minket hatalmába, hanem a frusztráció, mely azt sugallja, hogy még, még vásároljunk, mert mi lesz ha…… Ezért általában a biztonság érzése addig a pillanatig van velünk, amíg azt a bizonyos tárgyat kifizetjük. Utána már el is illant, és helyébe furakodik az ismételt vásárlásra ösztönző vágy, melyet sosem tudunk kellő mértékben kielégíteni.

A sok holmitól boldogabbak leszünk?

Senki sem ismeri be, hogy az anyagi javak birtoklásában a boldogságot keresi – egyszerűen úgy élünk, ahogyan szeretnénk élni, még akkor is, ha ezt az anyagi lehetőségeink nem igazolják. Nagyobb házat, gyorsabb autót, menőbb kütyüket és trendibb ruhákat veszünk, mert azt reméljük, ezek boldogabbá tesznek minket. Sajnos, az anyagi javak vásárlásából származó boldogságérzet csak egy pillanatig tart, és ez az érzés mulandó.

Minél több tárgyat birtoklunk, annál többre vágyunk, és ez az ördögi kör beszippant minket.

Először azért vásárolsz, mert valóban szükséged van rá. Praktikus okból veszel egy tányérkészletet, hiszen arra szükséged van a mindennapi étkezésnél.

Aztán a következő vásárlási napon meglátsz egy fűszertartószettet, ami pont passzol a tányérokhoz. Mehet a kosárba. Majd a következő alkalommal rábukkansz egy olyan asztalterítőre, amelyik színben harmonizál a tányérokkal és a konyháddal is. Most már elégedett vagy, és mindent rendben találsz. Aztán elérkezik a születésnapod, és a szüleid megajándékoznak egy nagyon gyönyörű étkészlettel, mondván, hogy az ünnepnapokon, vagy ha vendégek jönnek hozzátok, akkor mégsem teríthetsz a hétköznap használt tányérokkal. Hogy nézne az ki?

Nagyon örülsz az étkészletnek, és már alig várod, hogy elérkezzen a következő ünnepnap, amikor ezt a gyönyörűséget az asztalra tudod tenni. Miközben vigyorogva terítesz, rádöbbensz, hogy ehhez az étkészlethez nem illik az asztalterítő. De új poharakat is kell hozzá vásárolnod, és színben hozzápasszoló szalvétát is. De ha már ott vagy a háztartási boltban, akkor más apróság is bekerül a kosaradba, mert sose lehet ugye tudni, hogy mikor lesz rá szükséged. Ezt a láthatatlan manipulálás a Diderot hatás.

Diderot hatás: újabb és újabb dolgok utáni vágy

Diderot hatás azt jelenti, amikor egy új dolog birtoklása után, újabb és újabb dolgok megszerzésére vágysz. Olyan dolgokra, amik korábban soha nem hiányoztak a boldogságodhoz, most azonban sürgető kényszert érzel a megvásárlásukra.

 

Káoszmentesítés az otthonodban napi 30 perc takarítással

Előfordulhat, hogy úgy érzed, neked ez nem fog menni, mert hatalmas káosz van körülötted. Ne aggódj! Nem veled van a probléma és nem vagy ezzel az érzéssel egyedül.

Nagyon sokan úgy gondolják, hogy a káosz a rutinok kialakításával felülírható, aztán pár nap után rádöbbennek arra, hogy még sem. Így ha most te azt érzed, hogy neked ez nem fog menni, akkor azt javaslom, hogy kezdj az otthonod káoszmentesítésével. Ez olyan eredményt fog produkálni, amitől hatalmas motivációt kapsz, és utána pikk-pakk ki tudod alakítani azt a takarítási rutint, amit rendszeresen és eredményesen tudsz működtetni az otthonodban. Ebben a káoszmentesítésben is tudok segíteni, ha szeretnéd. Kattints a gombra és már kezdhetjük is!

Na de ki is volt Diderot?

Denis Diderot a nagy francia Enciklopédia főszerkesztője 1765-ben töltötte be az 52. életévét. Addig nem bővelkedett az anyagi javakban. Sőt! Annyira szegény volt, hogy amikor a lánya férjhez szeretett volna menni, nem tudta, hogy honnan tudja majd a hozományt előhalászni. Ekkor úgy döntött, hogy eladja a könyvtárát, és abból telik talán majd a hozományra. Amikor Nagy Katalin orosz cárnő, – aki Diderot pártfogója volt –  ezt meghallotta, elküldött egy ügynököt Párizsba, hogy a szentpétervári udvar nevében vegye meg a könyvtárat.

Azonban a könyveket nem vitette el, hanem továbbra is Diderot-nál hagyta, azzal a célzattal, hogy Diderot-ot könyvtárosi címmel ajándékozza meg. Ezen felül pedig lakhatást és fizetést is biztosított számára.

Ekkor vett Diderot magának egy vörös öltözéket, mondván, egy könyvtáros nem járhat mindenféle szedett-vetett ruhákban. Ezután azonban minden elromlott. Az öltözet gyönyörű volt. Annyira szép, hogy a hirtelen minden egyéb tulajdona kopottnak, és ócskának tűnt mellette. Ő úgy írta ezt le, hogy nem volt „egység” a dolgai között. Úgyhogy vett egy damaszkuszi szőnyeget a régi helyett. Aztán úgy érezte, ez sem elég, és vett szobrokat a lakásába, új tükröt, és a fonott széket is száműzte, helyére egy bőrfotel került.

A Diderot hatás mindenhol jelen van

Gondolom most magadra ismertél. Vagy legalábbis nyomokban felfedezted a Diderot hatás jellemzőit. Amikor veszel például egy új cipőt, akkor rájössz, hogy ehhez az új cipőhöz a régi táska nem illik, ezért egy új táskát is venned kell. És ha már van új cipő, és egy hozzápasszoló új táska, akkor kell egy új felső is, az összhang végett.

De nem csak a nőket érinti meg a Diderot hatás, hanem a férfiakat is. Csak gondolj a férjedre. Ha lehetősége nyílik valami hobbi művelésére, akkor ahhoz rögtön minden hiper-szuper dolgot beszerez. Eleinte elég lehet egy-két kiegészítő dolog, de aztán hamar kiderül, hogy kell még ez meg az annak az érdekében, hogy azt a bizonyos hobbit szuper módon tudja nap, mint nap művelni. És akkor még az autókhoz vásárolt dolgokról nem is tettünk említést.

Diderot elmélete szerint, egy új birtokolt tárgy elindít egy fogyasztási spirált, amely újabb és újabb dolgok megvásárlását eredményezi. Így olyan tárgyak birtokába kerülünk, amelyekre előző énünknek (az első tárgy megvásárlása előtti énünknek) nem volt szüksége ahhoz, hogy elégedett legyen.

Most hogy már tudod, hogy a Diderot hatás mindenhol jelen van, és más emberek, más családok is keményen küzdenek ezzel, itt az ideje szembenézni vele, és egyszer és mindenkorra leszámolni Diderottal. Ha nem megy egyedül, akkor kérj hozzá segítséget. Mert együtt minden sokkal könnyebb!